Zene a felhőből
Az online vásárlás, köztük a zeneszolgáltatások piaca is világszerte egyre népszerűbb, az előrejelzések szerint a felhőalapú rádióhallgatás lesz az idei év egyik nagy robbanása. Bár sok, torrenthez szokott zenekedvelőnek fura lehet fizetni egy zeneszám meghallgatásáért, pláne, ha az még csak meg sem jelenik a számítógépen, de az online zeneeladások már megelőzték a cédék, és egyéb hagyományos zenehordozók bevételeit a tavalyi évben. Az online zene olcsó, jogtiszta, mindenhol elérhető, ahol van internet, és folyamatosan bővül. Mi kellhet még?
Az online zeneszolgáltatók már közel tíz éve jelen vannak az interneten, a legjelentősebbek, a Last.fm és a Pandora, még a kétezres évek elején indították szolgáltatásukat. A Pandora az Egyesült Államokban lett nagyon népszerű, most már a tőzsdén is jelen van, Európában viszont licencproblémák miatt nem tudta megvetni a lábát, így itt a Last.fm szerzett jelentős felhasználói bázist. Mindkét szolgáltatás alapjaiban változtatta meg a letöltöm-meghallgatom zenefogyasztást: a szoftver a felhasználó által hallgatott számokat figyeli és rendszerezi, majd zenei stílus alapján ajánl új előadókat, amikről aztán a user eldöntheti, tetszik-e neki, vagy sem. Egy kis idő alatt így mindenki olyan, a saját ízlésének leginkább megfelelő zenei stream-et készíthetett magának, amihez aztán később alig kellett hozzányúlni, mégsem volt unalmas.
(forrás: gizmodo)
Idén azonban licencelési problémák miatt a Last.fm többek között a magyarországi szolgáltatását is beszünteti, így a helyét a Telenornál már pár hónapja elérhető Deezer veheti át. A Deezer és a Spotify két vszonylag új, de máris meghatározó szereplője az európai zenei piacnak, előbbi pedig máris agresszív terjeszkedésbe kezdett, céljuk, hogy a világ összes országában jelen legyenek. A Spotify jó ideje nem bővült Európában, de a konkurens nagyszabású tervei miatt úgy tűnik, változtat üzletpolitikáján. Hamarosan Japán, Lengyelország és Ororszország felé is nyitnak majd, az egyik német szolgáltatóval pedig már le is szerződtek, így esélyes itthoni megjelenésük is. Természetesen a nagyokon kívül még rengeteg kisebb, sőt, itthoni szolgáltatás is létezik, eltérő működési elvekkel, az egyik legígéretesebb a CloudDeck, ami a SoundCloudos zenéket gyűjti össze egy kereshető adatbázisba, ahonnan már kedvükre csemegézhetnek a felfedezésre vágyók.
A nagy zenei kiadók és a meghatározó szoftver,- és szórakoztatóelektronikai cégek hozzáállása az online zenéhez a mobilizáció előretörésével hatalmasat változott. A legnépszerűbb zeneszolgáltatások többnyire veszteségesek, és folyton újabb befektetőket kell keressenek működésük fenntartásához, a terjeszkedéshez, és az egyre magasabb licenc költségek megfizetéséhez. Velük szemben a nagy és gazdag médiacégek, akiknek egyébként semmi érdekeltségük a zenei streaming piacban, de a pénzt termelő felhasználóikat egyre inkább csak teljeskörű szolgáltatások ígéretével tudják magukhoz csábítani, kénytelenek valmilyen saját megoldással előhozakodni.
Az Apple, amely lényegében létrehozta a digitális zenét, és a mai napig nagyot kaszál a kultikussá vált lejátszóival, bár késik a saját online szolgáltatásával, biztosan nem fogja elveszni hagyni vezető pozícióját.
Új szereplő a digitális zenei piacon az Amazon, aki a hagyományos hanghordozó kereskedelemben megkerülhetetlen tényező. Az Apple dominanciájának enyhítésére léptek piacra először az AmazonMp3-mal, majd a felhőalapú zeneszolgáltatással, egyértelműen a Kindle-hoz kapcsolódó fogyaszható tartalom bővítésére.
A Google zenei piacra lépését ár régóta rebesgették, és keresőpiaci tapasztalatával a cégnek minden eszköze megvolt, hogy egyedi és forradalmi szolgáltatást vezessen be, és a zene az android platform egyik húzóelemévé váljon, de a változó zenefogyasztási szokásokra csak jelentős késéssel és minden fantázia nélkül tudott reagálni a Google Music elindításával.
A Facebook, bár a Google egyik legnagyobb ellenfelévé nőtte ki magát, és rohamosan növekvő felhasználó bázisára a legnagyobb zenei kiadók is nyálcsorgatva gondoltak, igyekezett kimaradni a tartalomtulajdonosokkal való egyezkedésekből, és a játékoknál bevált módszer mellett döntve elindította zenei platformját. A kitűzött célokat, miszerint könnyen kezelhető, valós idejű tartalmakkal és releváns ajánlatokkal operáló szolgáltatássá váljon, egy év alatt sem sikerült elérniük. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a legnagyobb közösségi oldal is valamilyen szolgáltatással a zenei piarca lép idén.
A Sony számára a piaci jelenlét szinte kötelező, az egyik legnagyobb név a zeneiparban, és gyakorlatilag megteremtette a hordozható zenét. Mégis úgy tűnik, nem tud haladni a piaci változásokkal, és jelentősége a digitális zene világában egyre kisebb lesz. A Sony Music Unlimited megteremtése volt eddig az egyetlen tétova kapaszkodója a veszteségből lassan kilábaló cégnek, és remélhetőleg a mobiltelefon részleg sikeres integrációja után nagyobb hangsúlyt fektetnek majd hordozható, online zenére is.
A fentiek fényében idén jelentős átrendeződések várhatóak az online zeneszolgáltatások piacán, ami, a konkurenciaharcok tekintetében, a felhasználóknak csak jó lehet. Addig pedig marad nekünk a Deezer, ami kétezer forintért már korlátlan, offline zenehallgatást tesz lehetővé, a Telenorosok nagyobb, internetet tartalmazó csomagjaihoz pedig automatikusan jár.
Ha szeretnél több információt, vagy csak beszélgetnél, keresd Facebook oldalunkat!
